A megszüntetett alapfinanszírozás, az intézmény feladarabolásának és a kutatóintézetek átcsoportosításának szándéka sodorja bizonytalanságba a Magyar Tudományos Akadémiát az intézmény tagjai szerint. A „Palkovics-tervként” elhíresült intézkedések ellen cikkünk megírásáig a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem vezetősége és több intézete, valamint a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársai is tiltakoztak. Kedd délután Kolozsváron is kiállnak az MTA mellett.

„A Magyar Tudományos Akadémia történetének egyik, de a rendszerváltás óta eltelt időszak biztosan legnagyobb kihívását vagy válságát éli át” – szögezi le az MTA egységéért és autonómiájáért való fellépés céljából, idén januárban megalapított Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF). A szakmai csoport internetes oldalán hatpontos összefoglalót találunk a kifogásolt intézkedésekről:

(1) A magyar kormány előzetes érdemi egyeztetés nélkül minisztériumi (a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium, ITM – szerk. megj.) kezelésbe utalta az MTA függetlenségét jelentő és garantáló állami támogatást.

(2) Később az Akadémia elnöke arról értesülhetett, hogy a minisztérium az MTA kutatóintézet-hálózatát egyes intézetek megszüntetésével és mások beolvasztásával szét akarja darabolni.

(3) Mindeközben a függetlennek tekintett intézmény vezetése érdemi tájékoztatást az átalakításokról nem kapott, javaslatait a minisztérium különösebb ok és részletes szakmai indoklás nélkül elutasította.

(4) Átmenetileg közeledő álláspontok és sikeresnek vélt tárgyalások után a minisztérium váratlanul úgy döntött, hogy az MTA finanszírozásának dologi jellegű kiadásait visszatartja addig, amíg megállapodás nem születik a strukturális átalakításról. A fizetéseket csak 2019. első negyedévére garantálja.

(5) A minisztérium a régi támogatási rendszert leállítja, miközben az új támogatási rendszer még nem indult el.

(6) A minisztérium egyoldalúan olyan pályázati rendszert vezet be, amely nincs tekintettel sem az éppen hatályos költségvetési törvényekre, sem az MTA javaslataira.

Az Index február 4-én arról írt: január 31-én jelent meg a pályázati kiírás, amely „alapjaiban rengeti meg a magyar tudományos életet”. A portál Palkovics tervei közé sorolja a magyarországi kutatási rendszer teljes átalakítását, aki „a hangsúlyt a gazdaságilag megtérülő alkalmazott kutatásokra és az innovációra helyezné, miközben az alapkutatásokat háttérbe szorítaná”.

Az Akadémiai Dolgozók Fórumának tájékoztatása szerint a szóban forgó pályázat „alapfinanszírozás nélkül hagyja az alapkutatásokra épülő intézeteteket, amelyek közül egyesek fenntartása így előbb-utóbb ellehetetlenülhet”. Kifogásolják, hogy a pályázat nagyon általános témaköröket jelöl meg, hogy nem tartalmazza az elbírálás módját, valamint azt, hogy a miniszter „nem titkolt szándéka”, hogy „kormányzati megrendelés tárgyává tegye a teljes hazai tudományos kutatást”.

„Alapvetően megkérdőjelezhető gyakorlatra mutat rá az a tény, hogy a minisztérium az MTA nevén szereplő költségeket olyan pályázatban hirdeti meg, amely nem csak az MTA számára lenne elérhető. A pályázati kiírásban közölt költségvetési arányok figyelembevételével biztosan állítható, hogy egyes területek még száz százalékos pályázati sikeresség esetén sem kapnák meg az eddig folyósított támogatásukat, ami egészen biztosan elbocsátásokhoz fog vezetni” – sorolják a kutatók, akik szerint az Akadémia intézetei arra kényszerülhetnek, hogy „részt vegyenek saját maguk felszámolásában”, ugyanis a pályázat elvárja a pályázóktól, hogy maguk rangsorolják kutatási témáikat.

2020-tól egy teljesen új kutatóintézeti rendszert alapítanának

A napokban került nyilvánosságra Palkovics László miniszter az akadémiai kutatóintézeti vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetéseinek a részletes leirata, amelyről többek között az Index tájékoztatott. E szerint a miniszter elvenné az MTA-tól az összes kutatóintézetet, úgy fogalmaz: „Az Intézethálózatot el kell szakítani az MTA vezetésétől, a köztestülettől, önállóvá kell tenni. Az MTA köztestület semmilyen közvetlen befolyással nem lehet a rendszer működésére.”

A leirat szerint Palkovics úgy pozicionálta magát az akadémikus fele, mint aki az MTA érdekeit védi a kormányon belül, aki számára nehézséget jelent „a kormánypártok felé és a jobboldali médiában ellensúlyozni és üggyel-bajjal fenntartani a tárgyalás és a megegyezés lehetőségét”. A kormány álláspontja szerint „hadüzenet, hogy sorosista rendezvény volt az egyik MTA kutatóközpontban”, derül még ki a leiratból.

Az innovációs és technológiai miniszter tervei szerint 2020-tól egy teljesen új, az MTA-tól elszakított kutatóintézeti rendszert állítanának fel. Az Eötvös Loránd Társaság elnevezésű intézménybe vinnék át többek között az alapkutatással foglalkozó természettudományiakat, amelynek a kuratóriumi tagok háromnegyedét a kormány delegálná, írja az Index a leirat alapján. A humán tudományok valamelyik egyetem alá kerülnének.

Erdélyi szolidaritásvállalások

Cikkünk megírásáig a BBTE vezetősége, a Magyar Filozófiai Intézet, a Bölcsészettudományi Kar, a Magyar Történeti Intézet, a Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet és a román Szociológia Intézet oktatói közössége, valamint a Nemzeti Kisebségkutató Intézet is kiállt a Magyar Tudományos Akadémia mellett.

„Reméljük, hogy az MTA és kutatóintézeti hálózatának helyzete az MTA számára megnyugtató módon rendeződik” – jelentette ki állásfoglalásában a Babeș–Bolyai Tudományegyetem vezetősége. Mint írják, az MTA-val való együttműködésük „különleges, kiemelt fontossággal bír”, ezért aggódva figyelik az Akadémia körül kialakult bizonytalanságot. „A magyarországi döntéshozó szervekhez hasonlóan egyetemünk is fontosnak és támogatandónak tartja az alkalmazott kutatást, az innovációt, de ezt az alapkutatás fenntartása és hatékony támogatása nélkül nem tartjuk megvalósíthatónak. Az alkalmazott kutatásokra való fókuszálás az alapkutatások által létrehozott tudásba való ágyazottság mellőzésével a valós innováció hiányához és csökkent versenyképességű technológiák létrejöttéhez vezet” – szögezi le a BBTE vezetősége.

„Az akadémiai kutatás kormányfelügyelet alá helyezése, finanszírozásának drasztikus csökkentése és a kutatóintézetek szétdarabolása a kutatóhálózatok munkájának ellehetetlenítését, tudományos kutatók tömeges elbocsájtását és kivándorlását, illetve a humán- és társadalomtudományok társadalmi megbecsültségének az aláásását eredményezhetik. A tervezett intézkedések negatívan befolyásolják nemcsak a magyarországi közszellemet és a nemzeti műveltséget, hanem az összmagyar tudományosságot és Magyarország nemzetközi tudományos elismertségét is” – olvasható a Magyar Filozófiai Intézet oktatóinak szolidaritási nyilatkozatában.

A Bölcsészettudományi Kar magyar tagozata szerint „a finanszírozás önkényes átalakítása, a tudományos kutatás autonómiájának súlyos csorbítása, a médiában indított lejárató kampányok, a tudomány (köztük a humán tudományok) szerepéről való egyoldalú és korszerűtlen gondolkodás felelőtlen módon sodor veszélybe egy csaknem két évszázados intézményt, és felbecsülhetetlen kárt okoz a nemzeti műveltségnek és az összmagyar tudományosságnak, tudományterületek egészét veszélyezteti, kutatói életpályák sokaságát lehetetleníti el”.

A BBTE Magyar Történeti Intézete többek között az MTA-val való együttműködés eredményeire hívja fel a figyelmet, majd azt írják: „Attól tartunk, hogy a kellően át nem gondolt átalakítás visszafordíthatatlan károkat okoz, és visszaveti a magyar tudományos élet fejlődését, közelebbről a történetkutatás jól átgondolt, közösen megvalósítandó távlati terveinek sikerét kockáztatja. Sok olyan fontos téma kutatása ellehetetlenül, amelyek rövid távú projektek keretében nem megvalósíthatók.”

A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársai is szolidaritási nyilatkozatban álltak ki az Akadémia mellett. Emlékeztetnek, hogy az elmúlt 12 évben szoros szakmai kapcsolatot alakítottak ki a magyarországi felsőoktatási intézményekkel és kutatóműhelyekkel, „különösen a hasonló kutatási profilú MTA kutatóintézetekkel és szakembereikkel”. Hozzáteszik, szakmailag indokolatlannak és az MTA kutatóival szemben méltánytalannak tartják az Akadémia kutatóintézeti hálózatának átalakítási folyamatát.

Szolidaritását fejezi ki a Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet és a román Szociológia Intézet oktatói közössége is. Rámutatnak: „A Szociológiai Kutatóintézet és a Kisebbségkutató Intézet munkatársai számos kortárs társadalmi jelenséget vizsgálnak, hozzájárulva ezzel az érdemi szakpolitikák kidolgozásához, ám éppen függetlenségük és kiszámítható működésük teremti meg annak feltételeit, hogy olyan alapkutatásokat végezzenek, amelyek nélkül a felsőoktatás nem működhetne megfelelően. Oktatási tevékenységünkben a társadalomtudományok oktatása, a magyar valóság tudományos, diákokkal való megismertetése elképzelhetetlen lenne azok nélkül az elméleti és alapkutatási eredmények nélkül, amelyeknek a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei fő megvalósítói.”

Tüntetés Kolozsváron és Budapesten

A MTA vezetése február 12-én, kedden kora délután dönt arról, hogy belemegy-e a Palkovics-féle tervbe és a kutatóintézetek pályáznak a finanszírozásért, vagy pedig szembeszállnak ezzel és vállalják a konfrontációt. Emiatt a magyar fővárosban arra hívják az érintetteket – és nem csak –, hogy mutassák ki szolidaritásukat. A felhívás így szól: „Február 12-én kora délután az MTA Elnökségének olyan döntést kell hoznia, amely hosszú időre meghatározhatja a magyar tudományosság jövőjét. Ekkor dől el, hogy az MTA aláveti-e magát a Palkovics-tervnek, ezért kell ezekben az órákban közösen kimutatnunk szolidaritásunkat. (...) Hozz magaddal: egy könyvet, amely megjeleníti számodra a magyar tudományt.”

A szervező Akadémiai Dolgozók Fóruma értésre adta, hogy nem pártpolitikai rendezvényről van szó, arra kérte a politikai pártok képviselőit, hogy amennyiben kilátogatnak az eseményre, azt magánszemélyként tegyék, és mindenkit arra intett, hogy pártjelvények, pártzászlók nélkül vonuljon az MTA-székház elé.

Kolozsvár is szolidaritást vállal, romániai idő szerint 14 órától félórás villámcsődületre hívják a tömeget. „Gyűljünk össze Magyarország kolozsvári főkonzulátusa előtt, és mutassuk meg, hogy a magyar tudomány ügye, a Magyar Tudományos Akadémia sorsa számunkra, erdélyiek, kolozsváriak számára is fontos. Ne hagyjuk, hogy az MTA  jelentéktelen tudósklubbá silányuljon, álljunk ki Magyarország legfontosabb kutatóintézeti hálózatátért!” – olvasható az esemény felhívásában, amelyet Sipos Zoltán újságíró, az Átlátszó Erdély alapítója hirdetett meg. A kolozsváriakat szintén egy könyvvel a kezükben várják a tiltakozásra.